Hétvégén
megrendezésre került a 35. Pünkösdi Regatta, melyen 10 S22-es egység
adta le nevezését. (Sajnos Berka végül nem indult :( )
Az előrejelzés bőven elég szelet ígért, csapadékkal, úgyhogy ez a 9 fős mezőny nagyon szép!!
((Az eredmények alapján a harmadik legnépesebb mezőny voltunk! Csak így tovább! :))
Íme a "rövidre" sikerült beszámolóm:
Első nap:
Szombati napra 14-18 csomós DNY-NY szelet ígértek, záporokkal, zivatarokkal.Mi a rajtvonal É-i végén, kisebb tumultusban rajtoltunk, hamar tiszta szélbe vitorláztuk magunkat,majd úgy döntöttünk hogy inkább a tó É-i felén kreuzolgatunk, jobb csapáson hosszabbakat, bal csapáson kicsit rövidebbeket húzva.Catch22-t, Kismedvét, Tuttit, Bocsot láttuk hogy északon rajtoltak, hasonló úton jöttek, nem sokkal mögöttünk.Egészen a Zánkai-öböl közepéig kis hátránnyal haladtunk Hakuna Matata mögött. Itt Zoliék jobban kihúztak északra, mi pedig vízközép fele.Révfülöp után elkezdett esni, egészen Fonyód-Badacsony vonalig. Zoliék lassultak északon, ezért mi tartottunk Fonyód felé.A parton megtudtuk hogy nem gyengült a szelük, hanem vitorlát szakítottak, szerencsére az egyes reff alatt, így lereffelve tudták folytatni.Itt voltak a legerősebb széllökések (21 csomó). Szigligeti-öbölbe érve kissé nyugatiasodott a szél (és visszaállt 17 csomóra), Zoliéknak volt Györökhöz képest extra magasságuk, nekünk nem, úgyhogy kapaszkodhattunk.Keszthelyi-öbölbe jóval előttünk értek be (300-400 m előny), azonban kissé gyengült a szél, és úgy látszott, hogy még nem dőlt el a futam, elkezdtünk felzárkózni. Talán az utolsó 6-700 méteren belül lehettünk a célhoz, amikor úgy láttam, hogy a maradék cirka 100 m-es előnyüket nem tudjuk behozni, kiadtam hogy forduljunk most, ne a cél előtt, hátha követnek minket és talán úgy lesz esélyünk...lett is, ahogy fordultunk, fordultak Ők is.4-5 forduló után pedig egy Elan310-es takarásába kerültek, kis szerencsével 30 mp-el előttük sikerült befutnunk.Le a kalappal Bazsáék előtt, hogy egyes reffel (és a halfej alatt is elszakított vitorlával) Révfülöptől az utolsó méterekig tudtak elképesztő tempót vitorlázni.Tanulságos volt, hogy 15-17 csomós szélben, kreuzban egyes reffel vagy anélkül ugyanolyan gyors a hajó.(Ezen a napon csak mi mentünk square top-os grósszal.)
Mögöttünk a sorrend: 3. Tutti, 4. Kismedve, 5. Catch, 6. Bocs, 7. Tomboló, 8. Bumeráng, 9. Maya
Második nap:
Reggel eső és nagy szél fogadta a mezőnyt, úgyhogy halasztást lőttek.
Rajt 13:30h, kispálya.
Kaotikus rajteljárás, sokan elrajtoltak 4 perc után. Északi 15 csomós, pöffös szélben rajtoltunk, Hakunával ismét egymásra találtunk. Szorosan követtük Őket, Bazsa nem engedett, kemény lúvcsaták voltak, aminek a mögöttünk szorosan robogó Tutti és Catch22 örülhetett.
Szent Mihály-domb alatt Hakuna elsőként fordult, majd szorosan Aventura, Tutti, Catch22. Mi a külső ívre szorultunk, ami abból a szempontból jó volt hogy gennakert tudtunk rántani, és ha kellett a pöffös szélben, meg tudtuk ejteni a hajót, ugyanis alattunk nem volt senki. Sebességünk néha-néha 10 csomó fölé kúszott. Hakuna is húzott gennakert, de megfeküdtek. Tutti csak később húzott, amikor mi már gondolkoztunk hogy le kéne szedni mert nagyon délre csúszunk.Zalatorkolatnál Aventura, Tutti, HM, Catch22 a sorrend. Itt kemény 22-24 csomós befújások voltak, majd vissza 16-18 csomó köré, de nem volt egyszerű felmászni a célig.
Befutóban Aventura, HM, Tutti, de ugye lényegtelen mert mint az eredményhirdetésen kiderült, a futamot törölték.
Nem baj, gondoltuk mindannyian, jó menet volt.
Az eredményhirdetésen kihirdették a 2015-ös Pünkösdi Regatta dobogósait.
- Hakuna Matata
- Tutti
- Catch22
Gratulálunk Nekik!
Harmadik nap:
9kor rajt, Keszthelyen DNY-i 7-8 csomó, napsütés.
Aventura, Tutti délen, többiek északabbra rajtoltak.
Háromperc után gennaker fel, majd keressük a megfelelő szöget, sebességhez, mélységhez.
Hakunát É-i part alatt látjuk robogni, kezdetben úgy tűnt, hogy a déli rajt nagyon rossz húzás volt, azonban Györökre egyszerre értünk oda, Szigligeti öbölben egyértelműen északi fúj.
Hakunának sikerült valahogy a szélváltóban kicsit északabbra tartani, pár másodperccel előbb megkapják a friss szelet, majd gyors ejtett kreuzos menet következik 15-18 csomós szélben át az öblön egészen Badacsonyig.
Folyamatos trimmelések mentek a centikért, azonban a két hajó sebessége nagyon egyforma volt, maradt folyamatosan az a gyenge 100 m különbség.
Badacsony takarásában számítottunk rá, hogy kicsit enyhülni fog a szél, amely akkor már félszeles volt, ezért "titokban":) bekötöttük a rongyolót, hátha tudjuk hasznosítani.
3 perc erejéig sikerült felhúznunk, ami arra elég volt hogy szinte egy hajó hosszra felérjünk mögéjük, ám a célig ezzel a távval már nem tudtunk mit kezdeni, sőt a végén mi kerültünk egy Elan310-es takarásába (ilyen a sors: HM első nap, Mi utolsó nap...:))
Így HM fut be elsőként, ezzel összetettben megvédve a címet.
Majd Tomboló, Catch22, Kismedve, Bumeráng, Maya. (Tutti ha jól tudom valamiért a Szigligeti-öböl közepén visszafordult Keszthelynek, Bocsnak pedig vasárnap el kellett mennie)
Eredményeket Gábor már feltette a honlapra, valamint a tvsk.hu-n is megtaláljátok.
U.i.:
Pár szóban az új square top grószról:Remek alkalom volt ez a hétvége az új grószok kipróbálására: kreuz, félszél, háromnegyedszél 10-20 csomóig volt szinte minden.Három hajó ment új grósszal (Aventura, HM, Tomboló)Mindhármunk egyetértett abban hogy érezhetően kevésbé luvgierig a hajó, nem akar felmenni annyira agresszívan szélbe, nem kell annyit keresztben tartani a kormányt hogy egyenesen tudjunk menni, valamint pöffökben nem kell annyit shottolni, nyit a vitorla.Mi hárman voltunk a hajón (hárman durván 250 kg-ot nyomtunk) és egész hétvége alatt nem éreztem volna egy 10 perc kivételével hogy reffelni kellene.Az a 10 perc pedig a Zalatorkolat után volt, kreuz, 22-24 csomós befújások.Kezelhetőbb a hajó az új grósszal? Egyértelműen igen.Gyorsabb a hajó az új grósszal? Erre egyértelműen még nem tudunk válaszolni, első nap ugye HM régi grósszal, 1.reffel simán utolérhetetlen volt, Révfülöptől szinte a célig, valamint a célban sem jelentkeztek rettentő nagy időkülönbségek a két típusok között.Erről talán a következő versenyeken...
Végére pedig pár kép:
---------------------------
Sziasztok!
Először is ezúton felajánljuk a döntetlent az
Aventurának. A három futam mindegyikén 1 percen belül futottunk be,
ráadásul ők kétszer előttünk.
A második napot egyébként a Tutti nyerte volna.
Nálunk így nézett ki:
A Pünkösdi Regatta a kedvenc versenyünk. Egyrészt
végre nem nekünk kell (Lelléről) a legtávolabb menni a versenyre és
általában mi érünk haza leghamarabb. Másrészt ez mindig jó alkalom arra,
hogy szezon elején kicsit szocializálódjunk az
osztálytársakkal a Libásban.
Mi az elmúlt évek alatt gyakorlatilag nullára
amortizáltuk a vitorlakészletünket, így teljesen új szett vitorlázattal
gondoltuk indítani a szezont.
Ennek ellenére a szombat úgy kezdődött, hogy
kiderült, a vadiúj grószban rövid az egyik latni, így kénytelenek
voltunk elővenni a régi grószunkat, ami már csak nyomokban hasonlított
vitorlára. Ez rá is nyomta a bélyegét az első napra.
Időben odaértünk Földvárra. Annyira időben, hogy
még arra is volt időnk, hogy a rajt előtt Balázst felhúzzuk az árbocra,
mivel a gennakker felhúzó kötele kiakadt, amikor le akartuk szedni az
odaúton tesztjelleggel kipróbált új genakkerünket.
Annak rendje és módja szerint rátekeredett a vantnira, esélyünk sem
volt lekotozni onnan. Akkor fordult meg először a fejemben, hogy lehet,
hogy nem kellene erőltetni az idei Pünkösdit.
A rajt mindig nagy tülekedést hoz. Általában sok a
hajó, a rajtvonal sem nagyon hosszú és valahogy mindenki pont arról a
végéről akar elindulni, amelyikről mi is. A nagy tülekedésben első
szándékból nem is tudtunk elrajtolni, kényszerből
tettünk egy kört. A második nekifutásra éppen alakult egy 2,60 m széles
hely (Scholtz 22 szélesség 2,50m) a rajthajó mellett. Balázs azt
mondta, hogy ott kimegyünk. Mi nem hittük, hogy ott kiférünk. Igaly
Csilla se hitte el a rajthajóban. Megrémülve ugrott
be a hajóba és amíg hallótávolságban voltunk addig panaszkodott a
többieknek, pedig se a rajthajóhoz se a melettünk rajtolóhoz nem értünk
hozzá. Itt fordult meg másodjára a fejemben, hogy problémás lesz ez a
verseny.
Az előrejelzés azt mondta, hogy a nyugatias szél
11:00 körül fog északiasodni. Mondtam a többieknek, hogy erőltessük az
északi partot, előbb utóbb jó lesz. Utóbb lett jó. A várt északnyugati
késett vagy két órát. A tőlünk kicsit délebbre
haladó Aventurával elég jól tartottuk a tempót de menet közben a grósz
elkezdte megadni magát. Már tavaly is csak a szürke racsi tartotta
egyben a vásznat, mostanra olyan szakadások lettek rajta, hogy tisztán
láttam a másik partot a vitorlán keresztül. Zánka
környékén még rányaltam néhány méter ragasztót, de a vizes vitorlán nem
nagyon ragadt meg. Röviddel Révfülöp után aztán a grószunk végleg
feladta sokéves küzdelmét a balatoni szelekkel és egyszerűen keresztbe
szakadt. Egy gyors reffel sikerült meghosszabbítanunk
a haláltusáját, de mintha csak eutanáziáért könyörögne, egy fél óra
múlva a vitorla teteje is keresztbe szakadt. Na ezzel már nem tudtunk
mit kezdeni. Gyakorlatilag a vitorla szegélye és a hátsó trimmzsinór
tartotta egyben a grószunkat. Ekkorra már az Aventura
egészen délre csúszott és az időközben északiasodó szélben csak abban a
két dologban bíztunk, hogy kitart a magassági előnyünk és a vitorla
szegélye. Aztán Badacsonynál megjött az eső is. Nem is akármilyen. Nem
tudom hanyadjára jutott eszembe, hogy tényleg
nem biztos, hogy ez lesz életünk versenye. A harmadik társunk először
jött velünk, eddig csak Bavarián „versenyzett”. Ekkor mondta, hogy ő
ilyenkor szokta bekapcsolni az automata kormányt, lemegy a kabinba teát
főzni és bekapcsolja a fűtést, hogy legalább
a kabinból jöjjön ki egy kis meleg. Nem kommentáltuk…
Végül a magasságunk is kitartott, a szegély is,
csak a türelmünk meg a szél nem. Kicsivel a befutó előtt belementünk az
Aventura fordulgatós játékába és elvesztettük a maradék előnyünket is.
Gratula az Aventurának!
Aznap este már biztosan tudtam, hogy nem kellett
volna erőltetni ezt a versenyt. Mire hazaértünk Lellére csak erősen
robotikus, digitális jellegű mozgásra voltam képes. Külön-külön
egyenként éreztem minden porcikámat, minden izomcsoportomat,
és mindegyik egyfomán fájt. Balázs a kormányhosszabbítóval való fizikai
fegyelmezésen kívül az ösztönzés minden formáját beveti, hogy
kellőképpen kiüljük a hajót. (irigykedem is a Tomboló mancsaftjaira:
https://www.youtube.com/watch? v=K3xcsTue8Xk&feature=youtu.be )
Én még csak hagyján, nekem ez azért nem volt
teljesen új. De képzeljétek el a sporttársat, aki alatt eddig csak 20
csomó fölött billent meg a hajó, most meg végigkreutzolta velünk a
Nyugati-medencét! Kafka klasszikusa, az Átváltozás jutott
eszembe, amikor másnap reggel elmesélte, hogyan tudott felkelni az
ágyból. Tudjátok, amikor a bogár a hátán fekszik…
A második napra a régi grószunk egyik latnijából szabódott latni az újba (hullarablás…).
Itt elmulasztottuk hivatalosan jelezni a vitorlacserét, ezúton is elnézést kérünk mindenkitől.
A második napon elég jól eljöttünk a rajt után,
rögtön nyakunkon az Aventurával, kicsit mögöttünk jött még egy Scholtz.
Jót küzdöttünk az első bójáig. A bója után a genakker felhúzásakor aztán
büntetett, hogy először mentünk ebben a felállásban
és nem volt világosan elosztva, hogy ki mit csinál. Jókorát borultunk,
mire összeszedtük magunkat már negyedikek voltunk. Igyekeztünk, ahogy
tudtunk, de csak harmadiknak értünk be.
A harmadik nap elejét nagyon elkaptuk. Nagyon jót
rajtoltunk, tisztán eljöttünk, senki nem takart, maradtunk az északi
parton, ahogy tudtunk rögtön genakkert húztunk és száguldás Györökig.
Ott aztán bejött, amiről előző nap Gáborral beszélgettünk.
Valami különös oknál fogva azon a környéken gyakran van olyan
meteorológiai anomália, hogy simán előfordul, hogy te állsz szél nélkül,
tőled 20 méterre pedig mindenki megy. Mi ugyan láttuk, hogy előttünk
megállnak és el is kezdtünk dél felé tendálni de kicsit
későn és alattunk elég sok hajó elment. Végül mire kikeveredtünk a
Szigligeti öbölbe már megint a nyakunkon volt az Aventura. Azon túl,
hogy őket igyekeztünk tartani még meg kellett küzdenünk 3 Európa 30-cal
és egy FPC-vel, amik erősen beleszóltak a mi játékunkba
is. A reacherrel majdnem elment az Aventura. Szerencsénk volt, hogy a
szél nem gyengült, így nem sokáig tudták fenntartani. Megremegett a
kezünk, majdnem mi is elővettük de ezúttal kitartott a türelmünk és
végül meg tudtuk tartani az előnyünket.
Jól néztünk ki a kikötőben egy sorba kikötve. Ebből hagyományt teremthetünk. Csatoltam egy képet róla.
Az új grósszal kapcsolatban osztjuk a Miki által leírtakat.
Csatolok egy képet az Aventuráról is.
Üdv,
Gecse Zoli
HM------------------
Na akkor gyakorlatilag mindent
leírtatok - klassz beszámolók. Ismétlések helyett ezért csak pár dolog,
ami a mi hajónkról ehhez képest plusz információ:
Mert hogy mi
ketten nyomtuk le a három napot (mint Deák Zsoltiék a Kismedvén) - és ez
ebben a szélben kicsit erőn felülire sikeredett.