2016 évi PÜNKÖSDI REGATTA - S22

Sziasztok!

Hétvégén megrendezésre került a 35. Pünkösdi Regatta, melyen 10 S22-es egység adta le nevezését. (Sajnos Berka végül nem indult :( )

Az előrejelzés bőven elég szelet ígért, csapadékkal, úgyhogy ez a 9 fős mezőny nagyon szép!!

((Az eredmények alapján a harmadik legnépesebb mezőny voltunk! Csak így tovább! :))

Íme a "rövidre" sikerült beszámolóm:

Első nap:

Szombati napra 14-18 csomós DNY-NY szelet ígértek, záporokkal, zivatarokkal.

Mi a rajtvonal É-i végén, kisebb tumultusban rajtoltunk, hamar tiszta szélbe vitorláztuk magunkat, 

majd úgy döntöttünk hogy inkább a tó É-i felén kreuzolgatunk, jobb csapáson hosszabbakat, bal csapáson kicsit rövidebbeket húzva. 

Catch22-t, Kismedvét, Tuttit, Bocsot láttuk hogy északon rajtoltak, hasonló úton jöttek, nem sokkal mögöttünk. 

Egészen a Zánkai-öböl közepéig kis hátránnyal haladtunk Hakuna Matata mögött. Itt Zoliék jobban kihúztak északra, mi pedig vízközép fele.

Révfülöp után elkezdett esni, egészen Fonyód-Badacsony vonalig. Zoliék lassultak északon, ezért mi tartottunk Fonyód felé. 

A parton megtudtuk hogy nem gyengült a szelük, hanem vitorlát szakítottak, szerencsére az egyes reff alatt, így lereffelve tudták folytatni.

Itt voltak a legerősebb széllökések (21 csomó). Szigligeti-öbölbe érve kissé nyugatiasodott a szél (és visszaállt 17 csomóra), Zoliéknak volt Györökhöz képest extra magasságuk, nekünk nem, úgyhogy kapaszkodhattunk. 

Keszthelyi-öbölbe jóval előttünk értek be (300-400 m előny), azonban kissé gyengült a szél, és úgy látszott, hogy még nem dőlt el a futam, elkezdtünk felzárkózni. Talán az utolsó 6-700 méteren belül lehettünk a célhoz, amikor úgy láttam, hogy a maradék cirka 100 m-es előnyüket nem tudjuk behozni, kiadtam hogy forduljunk most, ne a cél előtt, hátha követnek minket és talán úgy lesz esélyünk...lett is, ahogy fordultunk, fordultak Ők is.

4-5 forduló után pedig egy Elan310-es takarásába kerültek, kis szerencsével 30 mp-el előttük sikerült befutnunk.

Le a kalappal Bazsáék előtt, hogy egyes reffel (és a halfej alatt is elszakított vitorlával) Révfülöptől az utolsó méterekig tudtak elképesztő tempót vitorlázni. 

Tanulságos volt, hogy 15-17 csomós szélben, kreuzban egyes reffel vagy anélkül ugyanolyan gyors a hajó. 

(Ezen a napon csak mi mentünk square top-os grósszal.)

Mögöttünk a sorrend: 3. Tutti, 4. Kismedve, 5. Catch, 6. Bocs, 7. Tomboló, 8. Bumeráng, 9. Maya

Második nap:

Reggel eső és nagy szél fogadta a mezőnyt, úgyhogy halasztást lőttek.

Rajt 13:30h, kispálya.

Kaotikus rajteljárás, sokan elrajtoltak 4 perc után. Északi 15 csomós, pöffös szélben rajtoltunk, Hakunával ismét egymásra találtunk. Szorosan követtük Őket, Bazsa nem engedett, kemény lúvcsaták voltak, aminek a mögöttünk szorosan robogó Tutti és Catch22 örülhetett.

Szent Mihály-domb alatt Hakuna elsőként fordult, majd szorosan Aventura, Tutti, Catch22. Mi a külső ívre szorultunk, ami abból a szempontból jó volt hogy gennakert tudtunk rántani, és ha kellett a pöffös szélben, meg tudtuk ejteni a hajót, ugyanis alattunk nem volt senki. Sebességünk néha-néha 10 csomó fölé kúszott. Hakuna is húzott gennakert, de megfeküdtek. Tutti csak később húzott, amikor mi már gondolkoztunk hogy le kéne szedni mert nagyon délre csúszunk. 

Zalatorkolatnál Aventura, Tutti, HM, Catch22 a sorrend. Itt kemény 22-24 csomós befújások voltak, majd vissza 16-18 csomó köré, de nem volt egyszerű felmászni a célig.

Befutóban Aventura, HM, Tutti, de ugye lényegtelen mert mint az eredményhirdetésen kiderült, a futamot törölték.

Nem baj, gondoltuk mindannyian, jó menet volt.

Az eredményhirdetésen kihirdették a 2015-ös Pünkösdi Regatta dobogósait. 

1. Hakuna Matata
2. Tutti
3. Catch22 

Gratulálunk Nekik!

Harmadik nap:

9kor rajt, Keszthelyen DNY-i 7-8 csomó, napsütés.
Aventura, Tutti délen, többiek északabbra rajtoltak.
Háromperc után gennaker fel, majd keressük a megfelelő szöget, sebességhez, mélységhez.
Hakunát É-i part alatt látjuk robogni, kezdetben úgy tűnt, hogy a déli rajt nagyon rossz húzás volt, azonban Györökre egyszerre értünk oda, Szigligeti öbölben egyértelműen északi fúj.
Hakunának sikerült valahogy a szélváltóban kicsit északabbra tartani, pár másodperccel előbb megkapják a friss szelet, majd gyors ejtett kreuzos menet következik 15-18 csomós szélben át az öblön egészen Badacsonyig.
Folyamatos trimmelések mentek a centikért, azonban a két hajó sebessége nagyon egyforma volt, maradt folyamatosan az a gyenge 100 m különbség.
Badacsony takarásában számítottunk rá, hogy kicsit enyhülni fog a szél, amely akkor már félszeles volt, ezért "titokban":) bekötöttük a rongyolót, hátha tudjuk hasznosítani.
3 perc erejéig sikerült felhúznunk, ami arra elég volt hogy szinte egy hajó hosszra felérjünk mögéjük, ám a célig ezzel a távval már nem tudtunk mit kezdeni, sőt a végén mi kerültünk egy Elan310-es takarásába (ilyen a sors: HM első nap, Mi utolsó nap...:))
Így HM fut be elsőként, ezzel összetettben megvédve a címet.
Majd Tomboló, Catch22, Kismedve, Bumeráng, Maya. (Tutti ha jól tudom valamiért a Szigligeti-öböl közepén visszafordult Keszthelynek, Bocsnak pedig vasárnap el kellett mennie)

Remek futamok voltak, gratulálok Mindenkinek, munkás versenyhétvége volt!

Eredményeket Gábor már feltette a honlapra, valamint a tvsk.hu-n is megtaláljátok.

U.i.:

Pár szóban az új square top grószról:

Remek alkalom volt ez a hétvége az új grószok kipróbálására: kreuz, félszél, háromnegyedszél 10-20 csomóig volt szinte minden.

Három hajó ment új grósszal (Aventura, HM, Tomboló)

Mindhármunk egyetértett abban hogy érezhetően kevésbé luvgierig a hajó, nem akar felmenni annyira agresszívan szélbe, nem kell annyit keresztben tartani a kormányt hogy egyenesen tudjunk menni, valamint pöffökben nem kell annyit shottolni, nyit a vitorla.

Mi hárman voltunk a hajón (hárman durván 250 kg-ot nyomtunk) és egész hétvége alatt nem éreztem volna egy 10 perc kivételével hogy reffelni kellene.

Az a 10 perc pedig a Zalatorkolat után volt, kreuz, 22-24 csomós befújások. 

Kezelhetőbb a hajó az új grósszal?      Egyértelműen igen.

Gyorsabb a hajó az új grósszal?          Erre egyértelműen még nem tudunk válaszolni, első nap ugye HM régi grósszal, 1.reffel simán utolérhetetlen volt, Révfülöptől szinte a célig, valamint a célban sem jelentkeztek rettentő nagy időkülönbségek a két típusok között.

Erről talán a következő versenyeken...

Végére pedig pár kép:

---------------------------

Sziasztok!

Először is ezúton felajánljuk a döntetlent az Aventurának. A három futam mindegyikén 1 percen belül futottunk be, ráadásul ők kétszer előttünk.

A második napot egyébként a Tutti nyerte volna.

Nálunk így nézett ki:

A Pünkösdi Regatta a kedvenc versenyünk. Egyrészt végre nem nekünk kell (Lelléről) a legtávolabb menni a versenyre és általában mi érünk haza leghamarabb. Másrészt ez mindig jó alkalom arra, hogy szezon elején kicsit szocializálódjunk az osztálytársakkal a Libásban.

Mi az elmúlt évek alatt gyakorlatilag nullára amortizáltuk a vitorlakészletünket, így teljesen új szett vitorlázattal gondoltuk indítani a szezont.

Ennek ellenére a szombat úgy kezdődött, hogy kiderült, a vadiúj grószban rövid az egyik latni, így kénytelenek voltunk elővenni a régi grószunkat, ami már csak nyomokban hasonlított vitorlára. Ez rá is nyomta a bélyegét az első napra.

Időben odaértünk Földvárra. Annyira időben, hogy még arra is volt időnk, hogy a rajt előtt Balázst felhúzzuk az árbocra, mivel a gennakker felhúzó kötele kiakadt, amikor le akartuk szedni az odaúton  tesztjelleggel kipróbált új genakkerünket. Annak rendje és módja szerint rátekeredett a vantnira, esélyünk sem volt lekotozni onnan. Akkor fordult meg először a fejemben, hogy lehet, hogy nem kellene erőltetni az idei Pünkösdit.

A rajt mindig nagy tülekedést hoz. Általában sok a hajó, a rajtvonal sem nagyon hosszú és valahogy mindenki pont arról a végéről akar elindulni, amelyikről mi is. A nagy tülekedésben első szándékból nem is tudtunk elrajtolni, kényszerből tettünk egy kört. A második nekifutásra éppen alakult egy 2,60 m széles hely (Scholtz 22 szélesség 2,50m) a rajthajó mellett. Balázs azt mondta, hogy ott kimegyünk. Mi nem hittük, hogy ott kiférünk. Igaly Csilla se hitte el a rajthajóban. Megrémülve ugrott be a hajóba és amíg hallótávolságban voltunk addig panaszkodott a többieknek, pedig se a rajthajóhoz se a melettünk rajtolóhoz nem értünk hozzá. Itt fordult meg másodjára a fejemben, hogy problémás lesz ez a verseny.

Az előrejelzés azt mondta, hogy a nyugatias szél 11:00 körül fog északiasodni. Mondtam a többieknek, hogy erőltessük az északi partot, előbb utóbb jó lesz. Utóbb lett jó. A várt északnyugati késett vagy két órát. A tőlünk kicsit délebbre haladó Aventurával elég jól tartottuk a tempót de menet közben a grósz elkezdte megadni magát. Már tavaly is csak a szürke racsi tartotta egyben a vásznat, mostanra olyan szakadások lettek rajta, hogy tisztán láttam a másik partot a vitorlán keresztül.  Zánka környékén még rányaltam néhány méter ragasztót, de a vizes vitorlán nem nagyon ragadt meg. Röviddel Révfülöp után aztán a grószunk végleg feladta sokéves küzdelmét a balatoni szelekkel és egyszerűen keresztbe szakadt. Egy gyors reffel sikerült meghosszabbítanunk a haláltusáját, de mintha csak eutanáziáért könyörögne, egy fél óra múlva a vitorla teteje is keresztbe szakadt. Na ezzel már nem tudtunk mit kezdeni.  Gyakorlatilag a vitorla szegélye és a hátsó trimmzsinór tartotta egyben a grószunkat. Ekkorra már az Aventura egészen délre csúszott és  az időközben északiasodó szélben csak abban a két dologban bíztunk, hogy kitart a magassági előnyünk és a vitorla szegélye. Aztán Badacsonynál megjött az eső is. Nem is akármilyen. Nem tudom hanyadjára jutott eszembe, hogy tényleg nem biztos, hogy ez lesz életünk versenye. A harmadik társunk először jött velünk, eddig csak Bavarián „versenyzett”. Ekkor mondta, hogy ő ilyenkor szokta bekapcsolni az automata kormányt, lemegy a kabinba teát főzni és bekapcsolja a fűtést, hogy legalább a kabinból jöjjön ki egy kis meleg. Nem kommentáltuk…

Végül a magasságunk is kitartott, a szegély is, csak a türelmünk meg a szél nem. Kicsivel a befutó előtt belementünk az Aventura fordulgatós játékába és elvesztettük a maradék előnyünket is. Gratula az Aventurának!

Aznap este már biztosan tudtam, hogy nem kellett volna erőltetni ezt a versenyt. Mire hazaértünk Lellére csak erősen robotikus, digitális jellegű mozgásra voltam képes.  Külön-külön egyenként éreztem minden porcikámat, minden izomcsoportomat, és mindegyik egyfomán fájt. Balázs a kormányhosszabbítóval való fizikai fegyelmezésen kívül az ösztönzés minden formáját beveti, hogy kellőképpen kiüljük a hajót. (irigykedem is a Tomboló mancsaftjaira: https://www.youtube.com/watch?v=K3xcsTue8Xk&feature=youtu.be )

Én még csak hagyján, nekem ez azért nem volt teljesen új. De képzeljétek el a sporttársat, aki alatt eddig csak 20 csomó fölött billent meg a hajó, most meg végigkreutzolta velünk a Nyugati-medencét! Kafka klasszikusa, az Átváltozás jutott eszembe, amikor másnap reggel elmesélte, hogyan tudott felkelni az ágyból. Tudjátok, amikor a bogár a hátán fekszik…

A második napra a régi grószunk egyik latnijából szabódott latni az újba (hullarablás…).

Itt elmulasztottuk hivatalosan jelezni a vitorlacserét, ezúton is elnézést kérünk mindenkitől.

A második napon elég jól eljöttünk a rajt után, rögtön nyakunkon az Aventurával, kicsit mögöttünk jött még egy Scholtz. Jót küzdöttünk az első bójáig. A bója után a genakker felhúzásakor aztán büntetett, hogy először mentünk ebben a felállásban és nem volt  világosan elosztva, hogy ki mit csinál. Jókorát borultunk, mire összeszedtük magunkat már negyedikek voltunk. Igyekeztünk, ahogy tudtunk, de csak harmadiknak értünk be.

A harmadik nap elejét nagyon elkaptuk. Nagyon jót rajtoltunk, tisztán eljöttünk, senki nem takart, maradtunk az északi parton, ahogy tudtunk rögtön genakkert húztunk és száguldás Györökig. Ott aztán bejött, amiről előző nap Gáborral beszélgettünk. Valami különös oknál fogva azon a környéken gyakran van olyan meteorológiai anomália, hogy simán előfordul, hogy te állsz szél nélkül, tőled 20 méterre pedig mindenki megy. Mi ugyan láttuk, hogy előttünk megállnak és el is kezdtünk dél felé tendálni de kicsit későn és alattunk elég sok hajó elment. Végül mire kikeveredtünk a Szigligeti öbölbe már megint a nyakunkon volt az Aventura. Azon túl, hogy őket igyekeztünk tartani még meg kellett küzdenünk 3 Európa 30-cal és egy FPC-vel, amik erősen beleszóltak a mi játékunkba is.  A reacherrel majdnem elment az Aventura. Szerencsénk volt, hogy a szél nem gyengült, így nem sokáig tudták fenntartani. Megremegett a kezünk, majdnem mi is elővettük de ezúttal kitartott a türelmünk és végül meg tudtuk tartani az előnyünket.

Jól néztünk ki a kikötőben egy sorba kikötve. Ebből hagyományt teremthetünk. Csatoltam egy képet róla.

Az új grósszal kapcsolatban osztjuk a Miki által leírtakat.

Csatolok egy képet az Aventuráról is.

Üdv,

Gecse Zoli

HM
------------------

Na akkor gyakorlatilag mindent leírtatok - klassz beszámolók. Ismétlések helyett ezért csak pár dolog, ami a mi hajónkról ehhez képest plusz információ:

Mert hogy mi ketten nyomtuk le a három napot (mint Deák Zsoltiék a Kismedvén) - és ez ebben a szélben kicsit erőn felülire sikeredett.

Első nap rajt előtt bereffeltünk, majd az ötperces alatt ki. Teli taklival nyomtuk (egyedül a Badacsony alatti vihar előtt reffeltünk be, aztán ismét gyorsan ki) végig, a sebességgel nem volt gond, az előrejelzés miatt Badacsonynál mi is kevesebb szelet sejtve délre mentünk - na ekkor Tutti és Kismedve is huss...

Második nap a Zalatorkolatra 3. helyen érkeztünk, előttünk Aventura és Tutti, mögöttünk HM, de a teli takkal végigszántott raum (10.5 csomó max sebesség) után a 24 csomóban már ketten nem tudtunk reffeletlenül megfelelő takkokat húzni, visszaestünk a 4. helyre.

Harmadik nap jó rajt után délen próbáltuk megkerülni a mezőnyt. Vártuk az északiasodást, ezért próbáltunk időben északra lépni, de HM, Aventura és Tomboló kicsúszott, alattunk Tutti és Kismedve maradt el. Ja és bedobduk a csörlőkart - végül is már 9 éves volt, kell a francnak.

Befutóig majdnem utolértük Tombolót. Befutó után kellett volna reffelni, egy zivatar zóna fölénk keveredett, és 22 csomó félszélbe őrült vágta megint teli takkal (merthogy csörlőkar nélkül reff után hogyan húzzuk vissza a grószt?). Na itt mentünk el Zoliék mellett.

Jó volt, fárasztó volt, élvezetes volt.

üdv,

mg

2015 évi Magyar Nagyhajós Bajnokság – I.

2015 évi Magyar Nagyhajós Bajnokság – I.

S22 osztály – 2015.08.27-30

Régen írtam / írtunk az S22 honlapra beszámolót – igazából a vitorlázásra sajnos egyre kevesebb idő jut, így azt a keveset inkább a vízen, mint a billentyűzet előtt szeretem eltölteni. Ugyanakkor a Magyar Bajnokság mégiscsak a legrangosabb verseny egy OD osztály versenyei között (nem vitatva a Kékszalag népszerűségét), így ismét gombokat ragadtunk…

Előzetes: tavaly igen rosszul sikerült a szervezkedés, sajnos csak öt csapat vett részt a bajnokságon, ami így flottabajnoksággá lett visszaminősítve. Idén a szeptember közeli időpont. az osztály erősebb aktivitása mind abba az irányba mutatott, hogy vissza tudunk kapaszkodni egy már elfogadható minimum létszámra, illetve jó szélben kellő számú futamot fogunk futni. Nos, a verseny előtti napokon több csapat is vissza kellett lépjen, tudtuk, hogy a Vitesse Csopak előtti haváriája miatt árbocát vesztette, a Tomboló és a Berka csapata létszámban nem jött össze, a Csupasz legénysége a J24-ben volt érdekelt, Atter eladta a Birdy-t ami immár az Adrián szeli a habokat. Kapásból öt hajó esett ki, kezdtünk aggódni a létszám miatt, ráadásnak a meteorológia semmi szelet nem ígért a négy napra.

Csütörtökön már tudtuk, hogy a minimum 8 csapat benevezett, így ha szél is lesz (legalább 4 érvényes futam), és mindegyik csapat fut legalább egy érvényes futamot, akkor lesz idén magyar bajnok az S22-ben. Erre a napra aztán ezek maradtak a jó hírek, hiába a próbálkozás, nem sikerült futamot rendezni. Itt jegyzem meg, hogy elismerésünk a szervezés felé: az MVSZ versenyrendezősége mindent megtett a futamokért, ha kicsi remény volt, már a vízen voltunk.  Ezen a napon azonban csak fürdésre volt jó a szél, így mi a magunk részéről egész délután kint maradtunk, a hajó minél jobb állapotba hozására szántuk a plusz időt.

Péntekre már kicsit több remény volt a szélre, jellemzően délelőtt kecsegtetett némi eséllyel a futamrendezés lehetősége, végül fél kettőkor kiindultak a bójarakók, mentünk a vízre. Egész jó, 6-8 csomó közötti stabil északi szél kerekedett, lassan ellepve az egész tó felületét. A zsűri hajón üzenet: ha kitart a szél, ma 4 futam is lehet. Számolgattunk, ez elvileg naplementéig bele is fér. Ennek megfelelően gyors pályatűzés, rajtok egymás után, és már kint is voltunk az első futamban. Lérajt, húzzuk a pálya jobb oldalát, néhányak a biztos közepet választják, mi kimegyünk a lévonalig, majd megyünk a cirkáló bójára. Negyediknek fordulunk, előttünk a Metálka és az Aventura – nagyon közel egymáshoz – és az El-Nino. Mögöttünk kicsivel a Bobafett. A Kismedve és a Lykia lekéste a rajtot (még megpróbálják teljesíteni a futamot, de DNC), a HM ma nem tudott jönni. Ebből mindenképp ki kell hozni a legjobbat. Az első hátszél szakaszon lefordulunk El-Ninoról, ezzel a második cirkáló szakaszra már kise előnnyel fordulunk. Az élen a Metálka és az Aventura gyűri egymást, nagyon kiélezett a futam kettejük között. A cirkáló szakaszban látjuk hogy tudjuk tartani a 3. helyet, előrébb nemigen tudunk menni. Az előnyt kicsit növelve fordulunk a második hátszélre, mindig kivárva hogy Bors Sanyi lépjen először, így szépen lekövetve futunk be 3.-nak. Első az Aventura, második a Metálka, ötödik a Bobafett.

Amint beért a Sudár csapat, kis pályaigazítás és megy is a második futam. Ismét lérajt, ezúttal is jó sebességgel, nem csatába bonyolódva jövünk el. Immár 7 hajó a mezőnyben, Kismedve is kitolja a körmeit, Lykia is jól rajtol. Átfordulunk, a pálya jobb oldalát választjuk megint, és maradunk középen. Fent ötödiknek fordulunk, első két helyen megint Bea és Miki, harmadik Bors Sanyi csapata, negyedik Lykia, utánunk Kismedve és Bobafett. Próbáljuk elsőként Lykiát legyűrni, közeledünk rájuk, két- három hajóhossznyi az előnyük, de luvban nem engednek, lében pedig nem lehet elmenni. Mögöttünk viszont Kismedve támad, kifordul, úgyhogy úgy döntünk, inkább őket fogjuk, a többit a hátszél kapunál majd meglátjuk. Az innenső kapubóját vesszük, Lykia a túlsót, talán egyenlő már az állás. Cirkáló szakaszon ők a baloldalt, mi a jobboldalt választjuk, innen igazítunk mindketten közép felé. Mi jobbcsapáson, ők balcsapáson érkeznek a kereszteződéshez, mi még kicsit felfuttatjuk a hajót, és éppen mikor már átesnénk, Lykia kifordul. Ezzel megvan a felső pozíció, a módosított cirkáló  bójáig már rájuk fordulgatva tartjuk az előnyt, amit a hátszél szakaszon még kicsit növelni tudunk. Viszont El-Nino ezzel elment, javulóval máris ők az összetett harmadikak!  Első ismét az Aventura, megint nagyon szoros volt a befutójuk Metálkával, talán 50 centi dönthetett.

Harmadik futam ismét kis pályakorrekcióval indul, ismét lérajt, jó sebességgel rajtolunk, bár lehettünk volna feljebb kicsit. Kifordulunk, húzzuk a pálya jobb oldalát kicsit, majd vissza, követjük a bal oldalon Aventurát. Jó az oldal, de a másik még jobb (J), több a szél azon az oldalon, szorosan ötödiknek fordulunk, és Kismedve is a nyakunkon – ebből még lehet 4. de 6. is. Hátszelet kis zárkózással levisszük, az utolsó cirkálóban megyünk jobbra, mert ott több a szél. Tényleg 9 csomó, ráadásul folyamatosan pörget fel (jó csalóka), úgyhogy jól benézzük és kimegyünk a lévonalig. Hiába erősebb a szél, nem váltottuk be időben az előnyt, úgyhogy stabil ötödiknek fordulunk, befutóban Kismedve kb 50 méterrel utánunk jön be hatodiknak. Első most a Metálka, viszonylag nagy előnnyel (lévén az első cirkálóban Miki igen rosszat húzott), második Avnetura. Kezd izgalmas lenni ismét a verseny.

6 körül még megy egy negyedik rajt, megint lérajt, nagyon jól azonnal kifordulunk, fent Bea éppen becsúszik elénk balcsapáson, másodiknak fordulunk, Kismedve harmadiknak, majd szorosan utána a teljes flotta. Szélgomb pedig kikapcsolva – mára vége.

Szombat teljes szélcsend, nem is várt senki mást. Ellenben az utolsó nap kora reggelre szelet vár a rendezőség, úgyhogy 9 órás első rajtot hirdetnek vasárnapra. Egy kis matek: egy ponttal Aventura az első (4pont), második Metálka (5 pont) 5 pont előnnyel El-Nino előtt (10 pont), mi (12 pont) kettővel vagyunk Sanyiék mögött. Lykia, Bobafett és Kismedve számára az a kérdés, hogy hány futam lesz még, azaz egy vagy esetleg még két kiejtőben is reménykedhetnek. Ebben az esetben a DSQ és DNC-k kiejthetők lennének, máris a nyakunkra érnek. Szóval izgalmas. Nekünk reálisan két futam kéne még, és mindkettőben az El-Nino előtt kéne végezni.

Vasárnap reggel nyolckor indultunk ki Aventurával együtt Tihanyból. Már odafelé éreztem, hogy a nagyvitorla bekötésen való módosítás jó volt, és a tisztogatás is fizet. Vártuk, hogy lesz ellenőrzés, így mint minden nap, most is a teljes kötelező felszerelés a hajóban feküdt. (előre szaladok: Aventura és Bobafett esett át ellenőrzésen, a technikai bizottság mindent rendben talált. Megjegyzés: örülünk az ellenőrzésnek, ne mutyizással könnyítse senki a hajóját. Vannak szabályaink, tartsuk be őket).

Az első rajt 9.05-kor (negyedik futam) megint lérajt, leső három helyen Metálka, Aventura és mi, utánunk El-Nino. Igazából semmi említésre méltó nem volt nálunk, legfeljebb annyi, hogy a műszereink elromlottak, így mivel a vindex eleve görbe, maradt a tapasztalat és a széljelző szálak figyelése. Jó szél, 6-8 csomó között, második cirkáló szakaszon pályamódosítás megint. Mi tartjuk végig az előnyünket a negyedikkel szemben, az első kettő ismét komoly csatát vív. Mivel ezt a futamot Aventura kis előnnyel behúzta Metálka előtt, így két pontra növelte előnyét, mi egy pontra csökkentettük hátrányunkat. Az ötödik futam rajtjánál legalulra kerültünk, rögtön kifordultunk de olyan bénán kormányoztam, hogy hiába voltunk elől, rengeteget esve hátracsúsztunk. Ötödiknek fordultunk, mondhatom hoztunk a hátrányunkból, de tisztán két hajót kellett verni az összetett harmadik helyhez. Az első hátszél szakaszon próbáltunk luvból támadni, majd gyorsan kihalzolni, hogy a közben már a kapunál összegyűlt Reginákat szél felöl kerüljük ki.  El-Nino és Lykia így alájuk került, és az előnyük épp a bójánál szertefoszlott. El-Nino esetében olyan szerencsétlenül jött ki a találkozás, hogy két Regina közé szorulva szélmentes pozícióban sodródott a bója előtti 20 méteren (lásd képen):

Mi fentről pont beszúrtunk a bója és közéjük, tiszta széllel jó takkra fordulva mentünk fel a cirkáló bójára. Idő közben látszott hogy Füred felül elfogy a szél, ennek eredménye egy pályarövidítés és fent befutás lett. El-Nino egyedüli esélye a másik takk választása volt arra, hogy a hátrányát ledolgozza, de az a takk nem fizetett, így ők negyedikek, mi harmadikok lettünk. Elől Bea ismét kiélezte a csatát egy első hellyel, egy pontra csökkentve hátrányát. Mivel mi az ötödik helyünket kiejtettük, további egy pontot hozva egy ponttal Sanyiék elé álltunk. Két óra várakozás után a rendezőség lefújta a napi versenyt, így kialakult a végeredmény: 2015 évi S22 Bajnok: Aventura, második Metálka, Harmadik Catch-22.

üdv,

mg

 

fotók: Mag Andrea és  Szekeres László

Szüreti Regatta - 2014

A met.hu szerint gyenge szélre és helyi záporokra készültünk. Reggel tükörsima vízen indultunk Tihanyból Alsóőrse, de rajt előtt fél órával, már megjött az ígért gyenge szél ÉNY felől. Egy tökéletesre időzített rajttal indítottunk a zsűri hajó mellől tiszta széllel. Legkívül voltunk, de sokan szorosan egymáson ezért toltak fel és az éles menetre kényszerültünk. Az ésszerű irányunk egy futtatott  lett volna a csőig, ezért inkább nem birkóztunk velük, hanem húztunk vissza felfelé egy igazítót , majd a rongyolóval átmentünk előttük kicsit lecsúszva a déli partig. A tihanyi szorosra már a másik csapáson éles menetben orrvitorlával közeledtünk.  Onnan sokan az északi oldalt választották, pedig a szél addigra már DNY irányúra fordult. Mi Révfülöp magasságában váltottunk át az északi oldalra. A rajtnál csak Shagalayt pillantottuk meg az osztályból (tavaly visszafelé  ugyanezen a versenyen 2 perccel megelőztek minket, ezért figyelni kellett rájuk), de ők is középvonal felől rajtoltak, a többieket nem is láttam. Badacsonyig a nyugati medencében már végig a magasságot kellett gyűjtenünk.

Másnap visszafelé változatosra sikeredett az egy takkosnak ígérkező menet.

8-kor nulla szél Badacsonynál( de sehol máshol sem fodrozódott a víz). Rajtra D-DNY abszolút hátszél érkezett kicsit a déli part felé elfordulva. Mégis a déli végét választottuk a rajtvonalnak, hogy ha negatívan is, de tisztán zavartalanul hajózhassunk. Tökéletesen a szélén elrajtolva lehúztunk bliszterrel a déli partig, aztán a megszerzett tetemes előnnyel átmentünk a színes spinakkeres, bliszteres fal előtt az északi oldal felé.  Persze a gyorsabb nagy hajók elmentek onnan addigra és nem zavart minket szinte senki, a nagy színes gombócban lévők messze hátul voltak. Mielőtt átértünk volna az északira Révfülöp előtt szélforduló, bliszter le és fokkal 10-15 csomós szembe széllel préseltünk tovább a hajó szélén kilógva és nem értettük, hogy messze miért jönnek visszafelé lógó vitorlával az előttünk lévők. Aztán mi is belefutottunk egy stabil szélcsendbe, amiben megmozdulni sem tudtunk sokáig ( de mögöttünk még fellúvoltak a hajók és beszaladtak mellénk a szélcsendbe. Demoralizáló volt teljesen megfordulni és Badacsony felé visszakecmeregni 100 métert 10 percig és még onnan is visszafelé az északi oldal partján még meglévő szélig. Onnan aztán megint vágtattunk 10- 17 csomós szélben préselve és rendszeresen fellúvolva Zánkán túlig. Mindeközben a déli parthoz simulva a többi hajó végig bliszterezve közeledett Földvár felé. Akkor kezdtünk átvágni ,megcélozva a földvári befutót, amikor gyengült a szelünk és már nem voltunk gyorsabbak a déli parton bliszterezőknél, rongyolóra váltottunk, de 5 perc múlva már hátszélben voltunk. A végére viszont már  annyira északiasodott és gyengült  a nyugati szél, hogy a blisztert sem raktam fel, hanem rongyolóval pillangózva egyenesen a célba csúsztunk.

Visszafelé is csak a rajtnál láttam a másik öt osztálytársat. Ragyogó idő volt hazafelé, még úsztunk is egyet a Balatonba, a befutási listát csak másnap tudtuk letölteni. Oda- vissza elsőnek futottunk be az S22-k közül. A többi Scholtz22 viszont nagyot meccselhetett az eredménylista szerint. A szombaton másodiknak befutó Bumeráng biztosan beragadt egy szélcsendbe, mert a másik négy hajótól fél órát lemaradva érkezett. A négy osztálytársnál viszont nagyon izgalmas lehetett a meccs, mert szinte egyszerre, néhány perces különbségekkel futottak be. Hármuknak is azonos lett a két futam összetett pontszáma. Shagalay  az első napi 5. helyről másodiknak érkezett így most ő lett 7 ponttal az ezüstös. Két perc múlva Vitesse érkezett, egy perccel nyomában a Tombolóval így nekik is 7-7 pontjuk lett. A javuló miatt Vitessenek jár a bronz. Syba 7 perccel követte őket, de az összetettben megelőzi őt a szombaton másodiknak beérő Bumeráng.

 Mi két nagyon jó rajttal leszakadtunk a többiektől, de szívesen olvasnám, hogy a többiek hogyan látták a versenyt és milyen izgalmakat éltek meg?

                                                                                                 Molnár János

                                                                                                     Catch-22

Félsziget kerülő - 2014

Három dolog az elejére:

1, rossz időt jósoltak, így csak az elvetemültebbek jöttek (közte 4 S22)

2, a 130 feletti hajó azért kicsit több mint az idei Centomiglia teljes mezőnye…

3, szeretjük ezt a versenyt, mert gyors, a nagy irányváltások miatt taktikailag igényes túraverseny

---------------

Gyenge, alig lengedező szélben rajtoltunk. Az éledező szél irányát tekintve ÉNY, erejét tekintve 3-5 csomó volt.

Mi fent rajtoltunk, Aventura kicsit délebbre, Center még délebbre, Boomerangot sajnos nem láttam.

A kezdeti szakasz (az első ¾ óra a csőig) kedvező helyzetet hozott nekünk – rongyolóval futtatott kreuzban vágtattunk az első 20 egység között. Bőven volt magasságunk, Center egészen a déli partig csúszott le, Aventura lassan ette a magasságunkat, de biztos első helyen mentünk, jó pozícióban.

Aztán kezdődött az a trükközés a természettől, ami az amúgy is trükkös pályarajzot tekintve többször a lapok újraosztásához vezetett. Ráadásul ez a szeszélyes szélváltozásokkal teli időszak a verseny teljes ideje alatt kitartott: nagyon gyors, nagyon nagy szélforduló a cső előtt DNY-ra (az elsők még átjutottak az ÉNY-val), így az első húszból az utolsó 20-ban találtuk magunkat. Misi a Centerrel, és az egész déli mezőny egyszeriben magassággá konvertálta a szélhez és hozzánk képest nagy mélységét - hátrányát. Ez két perc alatt 250 m hátrányból legalább annyi előnyt jelentett. Aventura is megette a maradék magasságunkat (illetve átkonvertálta saját magasságra addigi mélységét), nekünk maradt egyszeriben a 3. hely. Rongyoló le, takkváltás, be a csőbe – hosszú takk, hogy a forgásokkal és a várt felpörgéssel az Aventura elé érjünk. Sajnos a különbség mit sem változott, kb 150 m-re Aventura és 300 méterre Center mögött voltunk, Boomerang 250 méterre mögöttünk. A csövön túl irány le Sajkod (Bázsai öböl), itt volt a következő esély a hátrány ledolgozására. Mi part felé mentünk, kicsit takkokkal maradtunk a félsziget tövében az ott megfutó szélre apellálva. Center és Aventura kintebb igazított, első 20 percben nekünk bejött. Míg ők alig cammogtak, nekünk 2,5-3 csomó volt a sebességünk. A következő 20 perc már a bójáig a kintieknek kedvezett, sőt, a visszavett hátrányunk végül az eredeti fölé nőtt. Center fordult elsőnek kb. 400 m előnnyel, utána Aventura 250 m-re előttünk. Misi bliszterrel nyugat felé, Miki a part alá nyitott. Mi a feljövetelkor tapasztalt szélerő változást tekintve eldöntöttük, hogy visszafelé raumolva előbb jobbra, majd a cső előtt a partközelbe próbálkozunk. Ez bejött, bár fél úton a cső felé a partközelben ébredező bríz eléréséhez kicsit visszafelé kellett mennünk, de amint beleértünk, felültünk a 20 perces gyorsjáratra, és Aventurához képest 250 m előnyt szereztünk (ezalatt ők beragadtak egy flautéba).

A csőbe érve Misit láttuk a csőből éppen kifutni, előnye 500 m-re nőtt. A csőben gyors bliszter / rongyoló csere. Az élesedő szél elég lassan jutott el hozzánk, így elég feszülten néztük, ahogy a bliszterrel Aventura déli part felől megkerül, és egy vonalba kerül velünk. Mint tavaly. Akkor az 1-2 helyért meccseltünk, most a 2-3 a tét. Ráadásul pont mint tavaly, egy másik egység bennünk látta meg a versenytársat: míg rongyolóval elmentünk mellette szél felől, szépen fellúvolt minket, és megjegyezte hogy nem kéne bliszterrel kreuzolnunk. Hm. Ez top génua, és ha hagynál elmenni, te is gyorsabb lennél. Beleegyezett. Ezután idegbaj – szél eláll, Misi lassan még leér a Hajógyári öbölbe, mi már nem érünk le. Tihany alatt vagyunk, harangoznak – 15 óra. Misi ráfordul a célegyenesre bliszterrel, mi vánszorgunk éles menetben fokkal. Előnyünk Aventurával szemben 500 méter, Misi reménytelenül távolodott a cél felé, mi és Aventura meg csaknem állunk már. Mire ellötyögünk a bójáig, bő egy óra telik el! Misi célban. Gratulálunk! Bójavétel után ismét 20 perc szélcsend, vánszorgás rongyolóval. Lassú teljes hátszeles fuvallatok jönnek, 0,5 csomóval hasítunk. Közben felkerül a másodfokú viharjelzés, Kékmadarat megint lelépjük a cél előtt (jaj) – bent vagyunk, Misi után egy órával. Pingivel (NAU360) vicces meccselés a cél előtt, végül 1 mp-el ver meg minket. Aventura is szenved végig, 20 perccel utánunk bent van ő is. A hős a Boomerang, 3 másodperccel a limit előtt fut be!

Jó idő volt, élvezetes, agyas verseny, köszönjük az osztálytársaknak, és gratulálunk mindhárom egységnek, külön a győztesnek!

üdv,

mg

catch-22

Füred Kupa - 2014 évi ODT utolsó állomása

2014.09.06-07 - FÜRED KUPA

A két nap alatt egy futam sikeredett, az is szombaton dél körül.

Sajnos nem volt utána már szél, bár Csilla derekasan próbált futamot rendezni!

Egy futam alapján a végeredmény:

1, Aventura

2, Metálka

3, Cent-er

4, Catch-22

5, El-Nino

6, Bobafett

7, Berka

8, Syba

A pályáról annyit, hogy a rajt pillanatában sem lébe, sem luvba nem lógott a rajtvonal (talán a lérajt volt kecsegtetőbb), ám a luv oldalon volt erősebb szél, ráadásul a kreuz bója felé szépen pörgetett fel.

Aki itt húzta meg mindkét kreuz szakaszt, az bezsebelhetett egy biztos előnyt.

Mi bealudtuk a rajtot (rajtunk kívül Syba is), többiek szépen rajtoltak. Ami minket illet 7. helyről a két luv oldalra meghúzott kreuz szakasz felvitt minket a 4. helyre, a hátszelekben sem közelebb, sem távolabb nem kerültünk az előttünk lévőkhöz.

Az elején az első hátszél után Bea – Miki volt nagyon együtt, érzésem szerint Mikinek a jobb szélen meghúzott hosszú takk hozott biztos előnyt a befejező hátszél szakaszra, ha jól láttam Bea középen ment fel. Misi harmadikként próbált a terelő után később halzolni mint az előtte lévő két csapat, de az elforduló szél miatt az eredeti takkon egy vonalban lehetett a befutóra menni, így ez azzal járt, hogy mi majdnem befogtuk őket. (na jó azért bő egy percet vert ránk így is…)

mg

catch-22